Azonnal használható stresszkezelő trükkök

stresszkezeles-azonnal1-227x150Remek cikket találtam egy vállalkozóknak szóló oldalon. Elolvastam, de valami kicsit furcsa volt. Ahogy gondolkodtam, hamarosan rájöttem, hogy mi az. (Bevallom, az alváshiány szóra ugrott be!)

Én nem járok tendertárgyalásokra, nem folytatok árlicitálást, mégis remekekül fel tudom használni ezeket a tanácsokat az életemben. Hiszen “tárgyalok” szinte végtelenítve azokról a dolgokról, hogy fel kell öltözni, fogat kell mosni, haza kell jönni a játszótérről, meg kell enni az ebédet… Az “indulatoktól túlfütött ügyfél” nálunk hol a hároméves, hol az ötéves vagy éppen a hétéves. A meghibásodott szoftver sokszor én magam vagyok, esetleg a gyerekem, az akadozva működő hardver pedig pl. a háztartásom.
Szóval úgy olvasd a cikket, hogy a vállalkozás/munkahely helyett a mindennapi családi életet és az otthonodat érted. A következő alkalommal pedig, mikor ötvenedszer mondod el szépen/halkan/csúnyán/hangosan/ordítva/toporzékolva a kicsidnek, hogy ne verje az asztalt, ne dobálja a játékot vagy ne a tesója fejére szórja a homokot és mégis csinálja, mintha meg sem hallotta volna és sikítani lenne kedved, akkor próbáld ki valamelyik tanácsot. Íme a cikk:

Mindenkinek van, mindenki beszél róla, mégse tudjuk pontosan, hogy mi is ez, és mennyire veszélyes. A stressz a mai munkahelyi élet egyik talán leggyakrabban használt szava, de kevesen gondolnak bele, hogy valójában mekkora károkat okoz nem csak a munkavállalóknak, hanem a cégeknek is.

A stresszt a szervezetünkben mindössze négy nagyobb csoportba sorolható behatás váltja ki:

  • Környezetünk pl. pollenek
  • Társas helyzetek pl. konfliktusok, anyagi nehézség
  • Saját testünk pl. étkezési szokások, alváshiány
  • Gondolatvilágunk pl. negatív szokásaink, aggodalmak

stresszkezeles-azonnal2Tulajdonképpen mindegy, hogy a fenti behatások, ingerek melyike indítja be a stressz reakciót a szervezetünkben, a hatás ugyan az lesz: a szervezetünk riadókészültséget fúj, és biológiai válasszal reagál. Hogy a szervezetben ilyenkor mi játszódik le, az egy következő cikk tartalma is lehetne, de példaként csak a legszembetűnőbbeket, a leginkább felismerhetőeket említem: az izmok tónusosabbá vagyis feszesebbé válnak, megemelkedik a pulzus és a vérnyomás, szaporábbá és felületesebbé válik a légzés, a bőr helyenként kipirul, illetve a perifériákon elsápad, a végtagok hidegebbek, verejtékezés indul be és még vagy tucat jellemzőt lehetne említeni.

Ezeket a tüneteket mindannyian ismerjük, ebben biztos vagyok! Egy tendertárgyalás, egy árlicitálás, egy indulatoktól fűtött ügyfél, vagy egy meghibásodott szoftver vagy hardver, ami természetesen éppen a legrosszabbkor, mondjuk éppen egy külföldi partnerrel való videós vagy internetes üzleti megbeszélésen romlik el. Mindegy mi váltja ki a stresszt a szervezetben, a fiziológiai reakció tehát ugyan az lesz, csak a mértéke változik.

Kezelni ezeket a helyzeteket sok esetben nagyon nagy erőfeszítést igényel, ha egyáltalán sikerül kontrollálni, türtőztetni magunkat. Most néhány, gyorsan használható trükköt szeretnék megosztani, amivel a hirtelen un. akut helyzetek kezelhetőek.

1. Amennyiben egyedül vagyunk pl. az irodánkban, akkor a kialakult szituáció során rögtön végezzünk ütő, rugó vagy éppen lendületes nagy röppályájú ballisztikus mozdulatokat (nagy körző mozgások) a levegőben. Ezekkel a mozdulat sorokkal modellezzük azokat az ősi mechanizmusokat, amiket legősibb elődeink is végeztek a kőkorban. Ezeket a mozgásokat az un. extra piramidális, vagyis az ősi mozgató rendszer vezérli. A nagy mozgások azt az idegrendszeri részt, ami izgalmi állapotba kerül minden szorongásos állapotban, kiválóan feloldja és a nagy feszültség oldódik.

2. Másik módszer – ami szintén az izommunkával függ össze – az un. progresszív módszer, amikor a szervezet a reflexeket kihasználva saját maga lazít. Miért? Sokszor tapasztalhatjuk azt, hogy a feszültségnek bizonyos fokán már nem tudunk csak úgy simán megnyugodni, ellazulni. És ha nem tudunk a feszültség egy bizonyos szintjén ellazítani, azért akármilyen feszült is vagyok, egyet még megtehetek: feszíteni tudok. És akkor feszítésben feszítek. Vagyis feszült vagyok, feszítsek rá még, ami bizonyos izomcsoportoknak a szisztematikus végigfeszítése. Ez a progresszív relaxáció. Ha izmainkat szisztematikusan végigfeszítjük, pl. ökölbe szorítjuk a kezeinket, 5-ig számolunk, majd lassan kiengedve a szorítást azt tapasztaljuk, hogy központi idegrendszeri kioldóparancs érkezik a szervezet izmaihoz és ilyenkor nem kell mást tennünk, csak 15-ig elszámolva hagyni, hogy ezt a kioldást, elluzulást végigérzékeljük. Ezt hívjuk villám relaxációnak is.

3. Végül, de nem utolsó sorban: a kontrollált légzés technikája. Aminek lényege nem más, mint a légzés lassítása, a kilégzés elnyújtása. Mély és lehetőleg lassúbb ütemű belégzés, mint a hétköznapi vagy a stressz szituációban felgyorsuló ütemű légzés. Majd elnyújtottabb, még lassúbb ütemű kilégzés. A lassú elnyújtott kilégzés során a szervezetünkben paraszimpatikus vagy nyugtató idegrendszeri túlsúly lép fel. Legalább 5-ször egymás (ez kb 1 perc) után végzett mély levegő beszívás és még lassúbb kifújás hatására a központi idegrendszerünk tónusában felerősödik a nyugtató fázis, és a feszültség oldódik.

stresszkezeles-azonnal3

Horváth Emil
Stressor mentor
www.stresszormentor.hu

Forrás: piacesprofit.hu