Kirándulás

 Vargesztes1 Várgesztes

Várgesztes 17 km-re Tatabányától, a Vértes-hegység észak-nyugati csücskében, a gesztesi vár alatti völgyben meghúzódó település. E megrontatlan szépségű zsákfaluból csak egy keskeny ösvény vezet a közel négyszáz méter magas Vár-hegyre.

Gesztest az Árpád-korban valószínűleg a Csák nemzetség kezdte el kiépíteni. Váráról először 1332-ben tettek említést a korabeli okiratok. A XIV. században több előző vár maradványaira a mai napig fennmaradó gótikus erősséget emeltek. Ez az inkább vadászkastélynak, mintsem erős végvárnak nevezhető építmény csodával határos módon visszaverte a törökök első ostromát. Az 1400-as évek végén II. Ulászló itteni vadászatait említették a krónikák. 1543-ban azonban mégis oszmán kézre jutott, s a hozzá tartozó faluval együtt felégették.

Ennek ellenére a vár épülete még ma is áll. Az 1960-ban megindult régészeti kutatás szolgált alapjául azon vázlattervek elkészítésének, melyek szerint a várépület helyreállítását végezték.

1730 körül Esterházy József nádor katolikus vallású német telepesekkel népesítette be a hegy lábánál kialakuló új falut, melyet akkoriban Pusztagesztesnek neveztek. Az első tizenhét betelepülő család a leírások szerint május elsején csengettyűszó kíséretében érkezett. Innen tehát a település közszájon forgó német neve, Gestitz. A falu 1917-ben vette fel a Várgesztes nevet.

A Várgesztesi Villapark 125 házból álló üdülőfalu, mely egész évben nyitott kapukkal várja a kikapcsolódásra vágyókat.  A fedett élményfürdő, jakuzzi, szauna, szolárium és játszóház a főépületben kínál lehetőséget a pihenésre, szórakozásra. Továbbá tavasztól őszig kültéri medencék, óriáscsúszdák, szabadtéri sportpályák és grillterasz szolgálja a vendégek kényelmét.

Forrás: kulturalis-turizmus.hu


 

11351-strazsa-hegyi-tanosveny-a-duna

Strázsa-hegyi tanösvény. Kirándulás a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban, Esztergom közelében

Strázsa-hegyi tanösvény a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban, Esztergom közelében. Az útvonal hossza 1,2 kilométer, az állomások száma 7 db, menetidő 1,5 óra. A tanösvény szabadon látogatható, szakvezetés kérhető. A kilátó előzetes bejelentkezéssel látogatható.

A Strázsa-hegy a Pilis és az egész nemzeti park nyugati peremén áll. A terület több mint száz évig katonai lőtérként funkcionált, ennek köszönhetően szinte érintetlenül megőrizte természeti értékeit.

Szakavatott vezetéssel bejárva a környéket, felfedezhetjük a fokozottan védett terület évszakonként változó védett növényeit, mint a gyönyörű erdei szellőrózsát, a sömörös kosbort, a tavaszi héricset, a fekete és a leánykökörcsint, vagy az apró nőszirmot. Utunk során láthatunk löszfalba vájt partifecske telepet, trópusi színekben pompázó gyurgyalagokat és számos szebbnél szebb nappali lepkefajt. A Kis-Strázsa hegy tetején álló kilátóból egyedülálló panorámában gyönyörködhetünk. A tanösvény utolsó állomásánál a “Gyilkos-tónál” a vízpartok rejtett élővilágával ismerkedhetünk meg.

Ajánlott látogatási időszak: egész évben, de a legszebb tavasszal, amikor a legtöbb virág nyílik.

Forrás: programturizmus.hu


 

naturpark_20071004142652_100001489

Báraczházi-barlang

A csákvári Guba-hegy barlangja – amit a múlt században még Báraczházi vagy „Báraczháza” néven emlegettek, de azóta Esterházy- és Csákvári-barlangként is ismert – méltán vált híressé ország-világ előtt. A területén folyt ásatások során ugyanis felszínre kerültek a 8 millió évvel ezelőtt jellemző állatvilág névadójának, a háromujjú őslónak (Hipparion) csontmaradványai. A hegy dolomitjának leszakadásából nyíló hasadékbarlang emellett különböző földtörténeti korokból származó állatfaj (ősantilop, ős szarvas és őz, kardfogú tigris, barlangi medve, barlangi hiéna) leleteit rejtette magában.
A barlang további érdekessége, hogy a 2-4. században e helyen hódoltak elődeink a vadászat istennőjének. A sziklán egy római kori felirat olvasható, mely arról tanúskodik, hogy a Diana szentélyt Marcus Aurelius Constantinus saját költségén állíttatta.
Mára a fő- és mellékágaival együtt összesen 61 m hosszú, és ezzel a Vértes harmadik leghosszabb barlangjának élővilága megváltozott, a keskeny járatokat főként kis patkósorrú denevérek lakják, a sziklaüregekben pedig gyöngybagoly telepszik meg.
A Csákvártól 1 km-re fekvő barlang szabadon látogatható. Az ásatások során előkerült leletanyag sokrétűségét a Geszner-házban megtekinthető természettudományi kiállítás keretében külön dioráma mutatja be.
Forrás:
Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány
Cím: 8083 Csákvár, Kenderesi u. – Geszner-ház
Telefon/fax: 22/354-420
E-mail: provertes@provertes.hu
Web: www.provertes.hu

 Bory
A Bory-vár

Kevés olyan művészt ismerünk, aki még életében felépítette saját emlékművét és múzeumát, közéjük tartozik Bory Jenő.

A vár története 1912-ben kezdődött, amikor Bory Jenő a Székesfehérvár melletti Mária-völgyben megvásárolta azt az egyholdnyi területet, ahol eleinte csak egy kis présház állt acélból, hogy a nyári szünetet családjával ott tölthesse. Ezt követte a háború kitérője, a már említett elmaradt építészeti megbízás, mely az itthoni építkezés megkezdésére sarkallta. Bory Jenő saját műalkotásának tekintette a várát, nem annyira épületnek, mint inkább szobornak. Háza összefoglaló tervek nélkül, évről-évre fejlődött, terjeszkedett. A látszólag öncélú díszítményekkel ellátott, túlméretezett lakóház a magyarországi szimbolikus építészet különös példája. A vár alaprajza is szimbolikus, két eszmei centruma: a hitvesi szeretet kápolnája és a műterem, Bory Jenő életének két sarkalatos pontját jelképezik. Az épületben több száz, a legváltozatosabb technikával készült szobor található. A falakat elborítják a festmények. A vár külső és belső tereiben a legváratlanabb helyeken tűnnek fel a mozaikok, üvegfestmények, díszkutak.

Cím: 8000 Székesfehérvár Máriavölgy út 54.

Nyitvatartás:

A hét minden napján 9:00 – 17:00-ig.
(novemberben 16:00-ig)

Bővebben: bory-var.hu


 

index1 DunakanyarA magyarországi Duna-szakasz legfestőibb része az Esztergom és Visegrád között elterülő Duna-kanyar. A jégkorszakot követően vájta bele medrét a folyó évek százezrei alatt az itteni vulkáni hegy – ma a Visegrádi- és a bal-parti Börzsöny-hegység – kőzetébe, és alakította ki kettős S-kanyarú völgyét.

Esztergom, a “Dunakanyar gyöngyszeme” műemlékeivel, kincseket rejtő múzeumaival, történelmi levegőjével és tájképi szépségeivel egyedülálló értékünk. Az Árpád-korban Magyarország fővárosa, Esztergom vármegye, később Komárom-Esztergom megye székhelye volt 1950-ig. Az esztergomi érsek székvárosaként a római katolikus egyház magyarországi központja volt.

A Várhegyen áll a klasszicista bazilika, Magyarország legnagyobb temploma, Esztergom fő látnivalója. Szent István-szobrától nagyszerű kilátás nyílik a Duna-völgyére, a szomszédos Párkányra és a folyón átívelő, újjáépített Mária Valéria hídra.

Visegrád fő látnivalója a várrendszer, amelyet IV. Béla építtetett az 1250-es években. Károly Róbert ide helyezte át udvarát, Nagy Lajos tovább bővítette az épületrendszert. Visegrád második fénykorát Mátyás király uralkodása alatt élte, aki nagyszerű épületeket emeltetett. A pompás dunakanyari panorámát nyújtó vár helyreállított termeiben történeti kiállítások láthatók.

A Fellegvár a visegrádi várrendszer (vízivár, alsóvár, felsővár) legismertebb tagja, mivel a Várhegy tetején álló építmény minden irányból messziről látszik, s a visegrádi kirándulások, túrák leggyakoribb célja.

Forrás: meteoline.hu